Belső oldali hőszigetelés: Mikor és mivel?

A belső oldali hőszigetelésnek itthon nagyon rossz a híre. Teljesen jogosan. Ha nem megfelelően csinálják, csúnya penészesedést okoz. De van műszakilag jó megoldás rá.  

Miért van ilyen rossz híre a belső oldali hőszigetelésnek?

Azért rossz a belső oldali hőszigetelés híre, mert az eddigi itthoni tapasztalatok alapján nagyon könnyen bepenészedik a fal a hőszigetelés mögött. Ha bejut a pára a belső oldali műanyag (pl. EPS) hőszigetelés mögé, akkor ott kicsapódhat. Márpedig télen a pára mindenképpen ki akar kerülni a szabadba.

Ahogy a lufiból is előbb-utóbb “megszökik” a levegő, hiába van ott a lufi műanyag fala, ugyanígy a pára is megszökik a házból a falszerkezeten keresztül. Ha azonban a belső oldalra felteszünk egy hőszigetelést, akkor a külső falunk hőmérséklete jóval hidegebb lesz – hiszen a hőszigetelés elzárja a belső melegtől is. Így jóval nagyobb az esélye annak, hogy a pára lecsapódjon a hőszigetelés és a fal között, és a falat elnedvesítse. Ezt az állandóan nedves környezetet imádja a penész, és jól elszaporodik a hőszigetelés és a fal között. Ráadásul nem marad ott, hanem megjelenik a fal belső oldalán is, és a spóráival a lakókat mérgezi. Az állandóan nedves fal nem tesz jót a téglának, és a közte lévő malternak sem. Előbb-utóbb a külső oldalon is megjelenhetnek ennek nyomai.

Másrészt a belső oldali hőszigetelés miatt olyan masszív hőhidak is lesznek, amik a külső oldali hőszigetelésnél nincsenek.  A födém, az aljzat, mind hőhíd, ha nem szigeteljük. Ráadásul jóval nagyobb hőhidak lesznek, mintha nem is lenne belső oldali hőszigetelés. Miért? Mert a hőhíd annál nagyobb, minél nagyobb két szerkezet hőszigetelőképessége közti különbség. Mekkora lesz egy pocsék hőszigetelő betonfödém és a belülről szigetelt, viszonylag jó hőszigetelőképességű falazat közötti különbség? Rettenetesen nagy. Ha a sarkokban kb. 12 fok alá hűl a hőmérséklet, akkor itt is megjelenik a penész. 

Mit tehetünk, ha csak belső oldalról tudunk hőszigetelni? 

A külső oldali hőszigetelés tehát jobb megoldás. Hőhídmentes, bolondbiztos, meleg és száraz falazatot biztosít, ha jó a kiviteletés. Azonban van, hogy nem tudunk kívülről hőszigetelni. Például mert a negyven lakó közül 25 nem akar beszállni a külső hőszigetelés árába. Vagy egy műemlék épületről van szó, ahol a történelmi jelentőségű szobrokat fura lenne EPS- vagy kőzetgyapot táblákkal bevonni.

Franciaországban teljesen elterjedt a belső oldali hőszigetelés. Megbontottak pár ilyen épületet, és a feltárás mögött nem volt sem penész, sem épületkárok. Tehát vannak tapasztalatok arra, hogyan kell a belső oldalról hőszigetelni. Nézzünk két megoldást! 

Belsőoldali hőszigetelés EPS-sel

Az egyik hagyományos hőszigetelés az EPS. Még mindig sokan ragaszkodnak ehhez az anyaghoz, hiszen ezt ismerik. Evvel is el lehet készíteni a belső oldali hőszigetelést úgy, hogy az eredmény kielégítő legyen, azonban nagyon sok a hibalehetőség. 

Kezdjük avval: mi is a gond az EPS-es belső oldali hőszigeteléssel? Hát az, hogy ha bekerül a pára a táblák mögé, akkor nagy kalamajkát csinál.

Ott az a “ha”… Ha nem kerül be a pára a hőszigetelés mögé, és a falazat sem nedves más okból, akkor nem lesz penészes és nedves a fal. Ezt azonban bonyolult megoldani, hiszen a pára mindenáron ki szeretne kerülni a külvilágba. Az alábbi lista mutatja, hogy egy belső oldali EPS-es hőszigetelés elkészítése nem csak annyi, hogy felragasztják a táblákat.

  1. Ha a falazat nem teljesen száraz, akkor feltétlenül ki kell először szárítani! Ez történhet úgy, hogy kijavítják a vízszigetelést, vagy injektálással is. Lényeg az, hogy alulról jövő nedvesség nem lehet a falban!
  1. Meg kell akadályozni azt, hogy a csapóeső eláztassa a falat! Hiszen egy nagyobb eső után a falazat kiszáradása jóval lassabb, mert belülről nem szárítja a kiáramló hő. A nedvesség a falban is megfagyhat, ami nem tesz jót a szerkezetnek. Tehát le kell ellenőrizni, hogy megfelelő-e a külső oldali vakolat: nem hibás, hiányos-e, nincsenek-e rajta repedések. Főleg az északi és a nyugati falat érheti sok csapóeső. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy víztaszító vakolatot rakjanak fel.
  1. A hőszigetelést teljesen légtömör módon kell beépíteni, vagyis úgy, hogy csak nagyon kevés levegő tudjon átáramolni a szigetelt falon. Az EPS nem légtömör, tehát kell elé még egy réteg, a fal belső oldalára. 
    • Ez lehet pl. gipszkartonozás. Fontos, hogy a gipszkarton lapokat összeragasszák egy hozzájuk való ragasztószalaggal, és ezt elgletteljék gipsszel. 
    • Ugyanerre jók lehetnek OSB lapok is, a csatlakozásnál leragasztva, elglettelve.

A lényeg az, hogy a lehető legkevesebb pára mehet csak be a hőszigetelés mögé!

  1. Ugyanígy el kell dolgozni a csatlakozásokat, ott ahol találkozik
    • a belső burkolat és a födém, 
    • valamint a belső burkolat és az aljzat. 

Ha azt akarjuk, hogy ne legyen túl nagy hőhíd (és ronda penész) ezeken a csatlakozásokon, akkor alulra is és felülre is be kell építeni egy EPS éklemezt. Ez egy legalább 20 cm széles EPS csík. A legvastagabb részén 3 cm vastag, a másik széle felé elvékonyodik. Sérülékeny, de nagyon sokat jelent. (Megjegyzés: ezeket tulajdonképpen lapostető szigetelésekhez gyártják lejtésképző elemként. Pl. az Austrothermnél lehet rendelni)

Kép: Lejtésképző EPS

Képalá: Éklemezek EPS-ből

  1. Ha a szigetelendő helyiség alatt fűtetlen tér van (pl. alagsor vagy pince), akkor az aljzat hőszigetelését is célszerű egy menetben megoldani.
    • Az aljzat hőszigetelése csatlakozhat a fal belső oldali hőszigeteléséhez.
    • A hőszigetelés fölé még egy vékony esztrichréteg,
    • arra pedig egy hideg-, vagy meleg burkolat is kerül majd. 

Így a csomópont hőhídmentes és légtömör lesz.

  1. Gondoskodni kell arról is, hogy a belső páratartalom mindig aránylag alacsony maradjon (50% alatti)! Sok esetben ehhez bizony gépi szellőzés kell, hiszen nem biztos, hogy naponta négyszer szeretnénk szellőztetni. Főleg a fürdőszobában, konyhában van rengeteg pára. A gyakori szellőztetéssel pedig kimehet az a meleg, amit a hőszigeteléssel bent akartunk tartani. Jól tesszük tehát, ha beszereltetünk hővisszanyerős szellőztetőberendezést. Ilyenből van egész kicsi, és aránylag olcsó is, ami egy helyiséget szolgál ki, és van központi is, amivel az egész lakás ellátható. Ez utóbbival gyakorlatilag 0% alá csökken a penészesedés esélye. De ha nem elég jó a ház hőszigetelése, akkor nagyon kiszárítja a levegőt. 

Alapvetően a belső oldali EPS-es hőszigetelés sikerességében csak akkor lehetünk biztosak, ha előtte egy ebben járatos szakember felméri a házat hő és pára szempontjából. Azaz hívunk egy építészt, vagy energetikai szakembert. Ő megnézi, hogy most milyen állapotban van a fal, és kiszámítja, hogy mikor nedvesedhet be a fal, és mennyi ideig. Ha minden stimmel, akkor kezdhető meg a nagyon precíz, légtömör kivitelezés. 

Rengeteg mindenre kell tehát figyelni. Inkább nézzünk egy olyan megoldást is, ahol sokkal kevesebb a hiba lehetősége!

A Multipor jobb megoldás

A Multipor teljesen máshogy viselkedik a párával, mint az EPS. De mi az a Multipor? Nem új építőanyag, mégis sokan nem ismerik. Pedig mintha az Isten is belső oldali hőszigetelésre találta volna fel (vagy még inkább a Xella mérnökei).  A Multipor gyakorlatilag egy módosított anyagú Ytong: több benne a levegő, és kevesebb az ásványi anyag. A hőszigetelőképessége sokkal jobb, mint a hagyományos Ytongé, és csak egy kicsivel marad el az EPS-től. (A “lambdája” 0,045 W/mK, szemben az EPS 0,039-es értékével). 

Ami miatt érdekes nekünk, az az, ahogy a párával szemben viselkedik. A páraátbocsátási képessége nagyon jó, a pára harmad olyan gyorsan megy át rajta, mint a levegőn. (μ = 3). Ez az anyag úgy szívja fel a párát, mint a szivacs a vizet. Rengeteg nedvességet tud magába szívni (négyzetméterenként 2-3 kg-ot). Amikor pedig a helyiség páratartalma lecsökken, például egy szellőztetés után, akkor fokozatosan kiereszti magából. Ezáltal védi a mögötte lévő falszerkezetet attól, hogy nedves és penészes legyen.  

Giszpkartonnal vagy OSB-vel társítva felrakása is jóval egyszerűbb, mint az EPS-é.

A szakemberek fogják a könnyű Multipor lapokat, beragasztózzák, és felragasztják a falra. Ezután üvegszövetezni kell, majd vakolni. A csővezetéket, konnektorokat ugyanúgy kell beszerelni, mint az Ytongba. Vizes helyiségekben is jól használható, mert bár a párát átengedi, de a vizet nem, és nem is szívja magába. Formára vágni ugyanúgy lehet, mint az Ytongot, akár egy kézi lapfűrésszel is. Hogy a hőhidak se okozzanak gondot, a födém felé is fel kell ragasztani egy sávot  5 cm széles Multipor lapokból. Nem fog furán kinézni? Nos, ha ügyesen csinálják, akkor nem. Nagyon jól kialakítható ebben a sávban spotlámpás világítás. Az elektromos-, vagy egyéb tűztől sem kell félni: a Multipor éghetetlen (ellentétben az EPS-sel…).

Összefoglalva: A külső oldali hőszigetelés mindig jobb, mint a belső. Ha viszont semmiképpen nem tudjuk elkerülni, hogy belülről kelljen hőszigetelni, azt javasoljuk, hogy csináltassák inkább Multiporral.

Sipos Anna

belső oldali hőszigetelés, hőszigetelés belülről

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.