Milyen papírok kellenek a használatbavételhez?

Nagy a bizonytalanság a használatbavétel körül. A jogszabályok nem igazán részletezik azt, hogy milyen készültség és milyen papírok kellenek hozzá. Vannak-e általános szabályok vagy minden eset más és más? 

Mire jó a használatbavétel?

A használatbavételnek az a lényege, hogy hivatalosan igazolja az új épület létezését, azaz az épület bekerül a földhivatali nyilvántartásba. Ugyanis hiába lakunk már a családi házunkban évek óta, ha nincs hivatalosan használatba véve, akkor papíron csak egy üres telkünk van. Ma már szerencsére nem büntet az építési hatóság akkor, ha csak évekkel a beköltözés után kérjük meg a használatba vételt. Ettől függetlenül érdemes időben elintézni. Már csak azért is, mert 2021-től már a közek nullás energetikai követelményeknek kell megfelelnie minden épületnek. Vagyis  hiába van kész a nem közel nullásra tervezett ház már vagy két éve, ha nem felel meg a szigorúbb energetikai követelményeknek, akkor nem fog használatbavételt kapni. Meg kell kérni még idén a használatbavételt. 

Milyen készültség kell a használatbavételhez?

A használatbavételnek az a feltétele, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen. 

Azaz 

  • a céljának megfelelően tudják használni (Például egy lakóépületben legyen kész a fűtési rendszer, legyen benne legalább egy fürdőszoba és lehessen benne főzni is.)
  • és a saját rendeltetéséhez képest biztonságosan használható. Nem okozhat balesetet, sérülést, áramütést stb. Például ma már nem lehet olyan lakóépületet használatba venni, ahol nincs még kész az erkély vagy a lépcső korlátja (legalább 70 cm magas korlát kell). De akkor sem lesz meg a használatbavétel, ha itt-ott még kilóg pár elektromos vezeték.

Viszont egy lakóépület használatbavételének nem akadálya, ha hiányzik néhány belső burkolat, a festés vagy a beltéri ajtók. De egy étterem, panzió esetében ezek sem hiányozhatnak.

A háromféle használatbavétel

A használatbavételnek ma három formája létezik. Az eljárás attól függ, hogy milyen épületet és milyen papírok alapján építettünk, de mindegyiket a kormányhivatalokban található építési hatóság adja ki.

Hatósági bizonyítványt állítanak ki az egyszerű bejelentés alapján épült vagy bővített lakóépületekre. 

Használatbavétel tudomásulvétele kell akkor, ha volt építési engedély de nem kellett szakhatóságokat bevonni az engedélyezésbe.

Használatbavételi engedélyt kell kérni azokra az épületekre, amik:

– építési engedély alapján épültek,

– és az engedélyezés során valamilyen szakhatóságot kellett bevonni,

– vagy a hatóság feltételeket adott meg az építési engedélyben.

Használatbavétel egyszerű bejelentésnél

Az egyszerű bejelentéssel épült lakóházak használatbavételéhez hatósági bizonyítványt kell kérni, mégpedig a bejelentéstől számított 10 éven belül. Fontos, hogy ha 10 éven belül nem kérjük meg a hatósági bizonyítványt, akkor az építési hatóság lebontatja az épületet.

A hatósági bizonyítványt az ÉTDR-ben kell megkérni a “hatósági bizonyítvány (egyszerű bejelentés esetén)” menüpont alatt. Ez nem egy hatósági eljárás (ahogy az egyszerű bejelentés sem volt az). Ez azt jelenti, hogy a hiányzó dokumentumokat utólag nem lehet pótolni. Elvileg. Ugyanis több olvasónk is azt tapasztalta, hogy az építéshatóság bekér utólag ilyen-olyan nyilatkozatokat. Emiatt a hatósági bizonyítvány kiállítása akár hónapokig elhúzódik. 

Nézzük, hogy mit érdemes feltölteni az ÉTDR-be a hatósági bizonyítvány megkéréséhez:

– statisztikai adatlap (a 312/2012. kr. 4. melléklete, a tervező vagy felelős műszaki vezető (FMV) tölti ki, de aláírni sem kell),

– energetikai tanúsítvány (tanúsító készíti),

– épületfeltüntetési vázrajz (földmérő készíti),

– igazolás az épületfeltüntetési vázrajz OÉNy-ba való feltöltéséről (földmérő tölti fel, az igazolás kell csak róla) ezt van, ahol kérik, van, ahol nem,

– ha van kémény, akkor kéményseprői nyilatkozat,

– nem kötelező, de ajánlott fotókat küldeni a megvalósult épületről (ezt sokszor utólag kéri a hatóság, ha nincs idejük kimenni szemlézni).

Az e-naplóban:

  • a főnaplóba és az alnaplókba kerüljenek be az felelős műszaki vezetői nyilatkozatok és a kivitelezői nyilatkozat,
  • ha készen vagyunk a munkával, akkor az alnaplókban és főnaplókban legyen visszaadva a munkaterület a megrendelőnek (fővállalkozó vagy építtető). (A visszaadás során automatikusan záródik az adott fő- vagy alnapló.) Most már nem feltétele a lezárt napló a használatbavételnek. Ha dolgozni fogunk még az adott építkezésen, ne adjuk még vissza a munkaterületet!
  • legyenek feltöltve a beépített építőanyagokról a teljesítménynyilatkozatok (lehetőleg minél több dologról, viszont számlákat nem kell feltölteni).

Megjegyzés: ha a ház a 2019. októberi szabályozásnak köszönhetően e-napló nélkül épült, akkor az ÉTDR-be kell feltölteni:

– a teljesítménynyilatkozatokat

– és az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. 

Legyünk türelmesek!

Ha a fentiek megvannak, még akkor sem garantált a gyors ügyintézés. Sajnos az építési hatóságok márciusi átszervezése nem sikerült tökéletesen. Kevesen vannak, és sok a nem túl felkészült ügyintéző. Simán előfordulhat, hogy azért húzódik a használatbavétel, mert nem lehet elérni az ügyintézőt, vagy olyat kér a hatóság, amire egyáltalán nem számítunk (például oltóvíz nyomáspróbáról kérnek jegyzőkönyvet egy lakóháznál). 

Próbáljuk meg teljesíteni a hatóság kéréseit türelmesen és kedvesen. Ha kell, küldjünk minden centiről jó minőségi fotót. Például arról, hogy

– elvitték a szemetet, törmeléket, 

– normálisan tároljuk az esetleg megmaradt, a melléképülethez félretett építőanyagokat,

– fent van a korlát az összes erkélyen és lépcsőnél,

– a víz, villany, szennyvíz be van kötve az épületbe (fotó a konyháról, a WC-ről),

– szilárd padlóburkolat van, vakolt/burkolt belső falak,

– nincsenek szabadon lógó vezetékek.

Egyszóval az épület a közfelfogás szerint lakható, beköltözhető, használható állapotban van.

Miben más az engedélyes épületek használatbavétele?

Ha egy épület engedély alapján épült, akkor használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére van szükség. Ezt még az építési engedély érvényessége alatt kell megkérni. De nem büntet az építési hatóság akkor sem, ha az építési engedély lejárta után kérjük meg a használatbavételt.

A használatbavételhez itt is csatolni kell az ÉTDR-ben ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a hatósági bizonyítványhoz is kell:

– a statisztikai adatlapot 

– az energetikai tanúsítványt (tanúsító készíti),

– az épületfeltüntetési vázrajzot (földmérő készíti),

– az igazolást az épületfeltüntetési vázrajz OÉNy-ba való feltöltéséről,

– az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat,

– ha kémény van az épületben, akkor a kéményseprői nyilatkozatot.

Emellett fel kell tölteni a szakhatósági állásfoglalásokhoz szükséges dokumentációkat is. Azt, hogy milyen szakhatósági dokumentációkra van szükség, minden esetben más és más. Az egyes szakhatóságok különböző papírokat kérnek. Gyakori résztvevő szakhatóságok:

– a katasztrófavédelem, mint tűzvédelmi és vízügyi hatóság

– a népegészségügy (munkahelyek építésekor),

– az élelmiszerlánc biztonság (pl.: rendezvényterem, étterem esetén),

– a környezetvédelem (gyárak, üzemek esetén, zajjal járó tevékenységek esetén),

– mérésügyi és műszaki biztonság (liftes épületek esetében, villamos berendezések létesítésekor) stb.

Az, hogy milyen hatóságok vettek részt az eljárásban, az építési engedélyben van benne. Ahogy az is, hogy ha ezek a hatóságok a használatbavételt valamilyen feltételhez kötötték. Például ivóvíz vizsgálati jegyzőkönyv kell, vagy zajmérési jegyzőkönyv vagy érintésvédelmi mérési jegyzőkönyvek. 

Ha szakhatósági dokumentációk is kellenek a használatbavételhez, akkor szakági tervezőket kell felkeresni. Például az építész tervező nem készíthet zajmérési jegyzőkönyvet.

Mi a különbség a használatbavételi engedély és a tudomásulvétel között?

A használatbavétel tudomásulvétele csak akkor alkalmazható, ha az építési engedélyezésben nem vett részt szakhatóság. 

Ilyenkor az építési hatóság a használatbavételről csak akkor küld papírt, ha azt külön kérték. Ha minden rendben van, és 15 nap elteltével sem kaptunk semmit az építési hatóságtól, akkor az épület használatba vehető. 

Király Viktória

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.