Könnyűszerkezetes házak: mikor kell tanúsítvány?

A könnyűszerkezetes házakra nagy az érdeklődés, mivel viszonylag olcsók és gyorsan elkészülnek. Milyen tanúsítvány kell ezekhez? Utánajártunk az aktuális szabályozásnak.

Két alapvető módja van annak, hogy könnyűszerkezetes házat építsünk:

– az egyik az, amikor előre kitalált és bevizsgált rétegrendekkel dolgozunk, olyan szerkezetekkel, amik tanúsítva vannak,

– a másik, amikor különböző építési termékekből “egyedi” szerkezet készül.

Bevizsgált szerkezetek

Az egyszerűbb az, amikor van egy adott rétegrendű szerkezet, amit már korábban bevizsgáltak. Ezek a panelek (pl.: fal-, födém panel). Nemcsak a kész panelek tartoznak ide, hanem azok a szerkezetek is, amiket előre meghatározott elemekből építünk össze a helyszínen. Ezeknek a paneloknak rendelkezniük kell a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozattal. Ha ez megvan, biztosan tudható (na meg igazolható), hogy az adott rétegrendű falnak vagy a födémszerkezetetnek milyen a teherbírása, tűzállósága stb.

Ehhez két dolog kell: 

– az, hogy egy ilyen szerkezetet bevizsgáljanak egy laboratóriumban,

– és hogy ne csak a bevizsgált darab tudja ezt, hanem mindegyik. Ehhez pedig az kell, hogy a gyártásuk is ellenőrizve legyen.  

A teljesítménynyilatkozatot tehát két papír birtokában állíthatja ki a gyártó:

– az egyik a laboratóriumi vizsgálat eredményeit rögzítő dokumentum, ez az NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés),

– a másik pedig a Teljesítményállandósági Tanúsítvány, amit az NMÉ alapján állítanak ki.

Nézzük szépen sorban mit is jelentenek ezek!

NMÉ

Az NMÉ nem engedély, és nem is tanúsítvány. Az NMÉ nem más, mint a panel mintadarab vizsgálati eredményeit tartalmazó dokumentum. Az NMÉ-t csak erre felhatalmazott Műszaki Értékelő Szervezet állíthatja ki. Magyarországon ilyen például az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.).  

Az NMÉ-k nyilvános dokumentumok, elérhetők az ÉMI honlapján, az ÉMINFO menüpont alatt (www.emi.hu).

Korábban a vizsgálati dokumentációt ÉME-nek nevezték (Építőipari Műszaki Engedélyek). Azonban az ÉME engedélyek már megszűntek, már nem is használhatók. (Bővebben lásd a keretben.) 

A könnyűszerkezetes házak esetén találkozhatunk még az ETA-val is. Ez az Európai Műszaki Értékelést jelenti. Az NMÉ és az ETA között az a különbség, hogy az NMÉ csak Magyarországon érvényes, míg az ETA minden uniós országban.(Azonban előfordulhat, hogy egy másik tagállamban készült ETA nem tartalmaz minden olyan tűzvédelemmel kapcsolatos adatot, amire itthon követelmény van. Ez problémát jelenthet.)

Teljesítményállandósági Tanúsítvány

Az NMÉ még nem elég ahhoz, hogy az adott szerkezetből könnyűszerkezetes ház épülhessen. A beépítéséhez teljesítménynyilatkozatra van szükség. Ezt pedig csak akkor állíthatja ki a gyártó, ha garantálni tudja azt, hogy minden egyes szerkezet tudja azt, mint a bevizsgált mintadarab. Erről szól a Teljesítményállandósági Tanúsítvány. Ezt szintén az ÉMI állítja ki, az NMÉ alapján. A tanúsítás során az ÉMI rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy az NMÉ-ben meghatározott szerkezetek (panelek) a valóságban is pontosan ugyanolyanok, és hogy ellenőrzött gyártási körülmények között keletkeznek. Ez nem azt jelenti, hogy csak a gyárban készülő, kész paneleknek lehet tanúsítványuk. Azoknak is lehet, amiket az építkezésen rakunk össze. A lényeg, hogy a helyszínen készülő szerkezetnek is ugyanazt kell tudni, mint a bevizsgált darabnak. Ezt is szúrópróbaszerűen ellenőrzi az ÉMI.

Összefoglalva: Bevizsgált panelek esetében a teljesítménynyilatkozat az NMÉ és a Teljesítményállandósági Tanúsítvány birtokában állítható ki. A teljesítménynyilatkozatot kizárólag a panel gyártója állíthatja ki, akinek a nevére az NMÉ és a Teljesítményállandósági Tanúsítvány is szól. Sem az NMÉ, sem az ETA, sem a tanúsítvány nem az épületre vonatkozik, hanem a fal és födém panelekre, amiből felépül.

Az ÉMI által minősített szerkezetekből épített ház nagy előnye pedig az, hogy az építtető és a kivitelező is biztos lehet abban, hogy biztonságos, minden jogszabályi követelménynek megfelelő épület épül. 

Egyedi szerkezetek: nem is lehet NMÉ

A másik megoldás bonyolultabb. Ekkor nem előre bevizsgált szerkezetek vannak, hanem az építés helyszínén különböző építési termékekből jön létre az épület “egyedi” szerkezete. Ebben az esetben nem értelmezhető az NMÉ. A nem értelmezhető azt jelenti, hogy nem is kell NMÉ. Ekkor az épület tervezőjének kell igazolnia, hogy az adott szerkezet megfelel-e a különböző jogszabályi követelményeknek. Ezt az adott fal- vagy födémszerkezethez felhasznált összes építőanyag teljesítménynyilatkozatával tudja megtenni. 

A probléma sokszor már az “alapanyagnál” kezdődik, a fánál. Ugyanis a beépítésre kerülő faanyag is építési termék, ezért teljesítménynyilatkozattal kell rendelkeznie. Ám ma Magyarországon alig fél tucat cég rendelkezik olyan tanúsítvánnyal, ami alapján a faanyagról jogszerű teljesítménynyilatkozatot állíthat ki. Fatelep azonban ennél jóval több van. Ha kérjük, szinte mindenhol kiállítják a teljesítménynyilatkozatot. Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a teljesítménynyilatkozatnak titulált papírok köszönő viszonyban sincsenek a jogszabályi követelményekkel. Ezek mögött nincsenek ott azok a vizsgálati eredmények, amelyek alapján igazolható lenne, hogy a beépítésre kerülő oszlopok, gerendák valóban olyan teherbírásúak, amelyek állva fogják tartani a családi otthonokat. Természetesen ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz minőségű alapanyagot építenek be. Egy jó ács, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető meg tudja állapítani, hogy megfelelő-e a faanyag. De ahhoz, hogy teljesítménynyilatkozata legyen, egy független minősítő szervezetnek kellene minősítenie a faanyagot (pl.: az ÉMI-nek). Ha pedig a beépítésre kerülő szerkezeti/építési fának nincs teljesítménynyilatkozata, akkor nem építhető be!

A tűzvédelmi megfelelőséget is igazolni kell

További nehézség, hogy az egyedi szerkezetek esetében is igazolni kellene azt, hogy azok megfelelnek a tűzvédelmi követelményeknek. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Hiába rendelkeznek az egyes építési anyagok külön-külön tűzvédelmi vizsgálati eredményekkel, ha ezeket összeépítjük, akkor már bonyolult megállapítani, hogy milyen lesz az egész szerkezet tűzállósága. Márpedig nekünk a szerkezet tűzvédelmi tulajdonságait kellene igazolnunk. 

Ilyenkor szükség van egyedi tűzvédelmi megfelelőségi nyilatkozatra is. Ehhez az kell, hogy vagy számítással vagy vizsgálattal igazoljuk, hogy a szerkezet – például a fal – teljesíti a tűzállósági követelményeket. Sokszor azonban olyan változatos anyagokból jön létre egy-egy szerkezet, hogy ez számítással nem igazolható. Ekkor tűzvédelmi megfelelőségi vizsgálatot kell végezni, amit az ügyfél kérése alapján szintén el tud készíteni az EMI. Ez a vizsgálat a világon sehol sem olcsó, szerkezeti egységenként nagyságrendileg 2 milliós költséget jelent. (Egy-egy NMÉ kiadásának költsége 800 ezer forinttól indulhat, a minősítendő szerkezetek számának, összetételének függvényében pedig akár 5-8-10 millió forint is lehet, míg a teljesítményállandósági tanúsítvány kiadása kb. 500 ezer forint.) 

A hatóságok és a bankok is jobban szeretik az előre bevizsgált szerkezeteket

Az NMÉ tehát akkor kötelező, ha kész panelekből vagy előre bevizsgált szerkezetből épül a könnyűszerkezetes ház. A kész paneleknél nincs gond az engedélyeztetéssel vagy az egyszerű bejelentéssel. Az építésfelügyelet, építési hatóság is kedveli, ha a könnyűszerkezetes ház már bevizsgált szerkezetekből épül fel. Könnyen ellenőrizhető, jól dokumentált, megbízható rendszerről van szó. Előnye, hogy az építtető biztos lehet abban, hogy a háza hosszú távon is biztonságos lesz. A kivitelezőnek sem kell aggódnia, hogy megfelelőek-e a felhasznált anyagok, hiszen egy független minősítő szervezet, az EMI áll mögötte. 

Gyakori az is, hogy CSOK-os házak esetében a bank kéri vagy a hitelfolyósítás feltételeként írja elő, hogy a könnyűszerkezetes ház bevizsgált szerkezetekből épüljön. Ilyen esetben a bank az NMÉ-t is kérheti. 

Az “egyedi” szerkezetek mögött a legtöbb esetben nincsenek vizsgálatok. A jogszabályi megfelelés nehezen ellenőrizhető. Nem biztos, hogy jó megoldás egy “papírt” kérni a tűzéptől a faanyagra azzal a jelszóval, hogy a hatóságnak úgyis “csak” a papír kell!  Hiszen a cél, hogy minőségi, biztonságos épület készüljön.

Király Viktória

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.