Beleszámít-e a padlástér az épület térfogatába?

Építési engedély nélkül is építhetők a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények, ha azok nem haladják meg a 4,5 méter gerincmagasságot és a 100 köbméter nettó térfogatot. De mi alapján számoljuk ki egy épület nettó térfogatát? Beleszámít-e a nettó térfogatba a be nem épített padlástér?

A kérdés sokszor csak elméleti, kivéve, amikor a felépítendő melléképület nagyon is közel van a 100 köbméterhez. Egy olvasónk számára ez most éppen ezért lényeges kérdés: a tervezett melléképület a padlástérrel együtt meghaladná a 100 köbmétert, nélküle viszont nem. Tehát: bele kell-e számolni a padlásteret is vagy nem?

A kérdés megválaszolása azért sem egyszerű, mert bár a fontosabb építési jogszabályok közül több is használ az épülettérfogatra utaló kifejezést, egyik sem ad pontos meghatározást a fogalomnak. Csak találgatni lehet, hogy mit is akart a jogalkotó ezzel a fogalommal.

Sajnos, egy komoly jogi következménnyel járó fogalom értelmezéséhez jogon kívüli magyarázatot kell használnunk. Kis internetes keresgélés után találhatunk egy levelet, melyet 2017-ben a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építésjogi Hatósági Főosztály nevében küldött az építészkamarának Puskásné Németh Edit főosztályvezető. A levél éppen ennek a kérdésnek az értelmezéséről szól, mivel az Építészkamara sem tudta iránymutatás nélkül megfogalmazni, hogy mit kellenek térfogatnak tekintenünk. Igaz, a levél végére a főosztályvezető odailleszti a minden hatóságtól szinte kötelezően megkapott kiegészítést, miszerint a kapott szakmai válasz kizárólag tájékoztató jellegű, arra hatósági eljárásban vagy bíróság előtt nem hivatkozhatunk.

A levél szerint nettó térfogat alatt a nettó alapterületet képező terek, helyiségek térfogatát kell értenünk. Ehhez a magyarázathoz három kifejezés értelmezését kell még használnunk az OTÉK 1. számú mellékletéből:

–       34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

–       48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

–       88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Mivel tehát a beépítetlen tetőtér a 48. pont szerint nem helyiség, így annak alapterülete nem számít bele a nettó alapterületbe sem, így nem része a nettó térfogatnak sem.

Fontos ismét megjegyeznünk, hogy a minisztérium által adott magyarázat csak tájékoztatásként szolgál, az nem jogszabály, és nem hivatalos értelmezés. Mivel törvény vagy rendelet a térfogat kérdését nem szabályozza, ezért elképzelhető, hogy alacsonyabb rangú jogszabály, például egy helyi építési előírás máshogyan fogalmaz. Ha tehát a helyi építési szabályzat foglalkozik az épület nettó térfogatának kérdésével, akkor az ott található számítási módot kell figyelembe venni.

(A minisztérium levele a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara honlapján található meg, elérhető ezen a címen:bit.ly/terfogat

Nagy Csaba

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.