Mikor kérhetjük a használatbavételt?

Kiadja-e a hatóság a használatbavételi hatósági bizonyítványt, ha az épület még nincs teljesen kész? Hiányoznak a ház körüli járdák, nincs kész a festés, de a mi már már beköltöznénk. 

Egy új építményt akkor szabad csak használatba venni, ha az építési hatóság vagy az építésfelügyelet erre a megfelelő engedélyt, bizonyítványt kiadja vagy a használatbavételt tudomásul veszi.. Három különböző eljárásról beszélhetünk:

  • használatbavételi engedélyt kell kérni olyan építményekhez, 
    • melynek a létrehozásához építési engedélyre volt szükség
    • és az engedélyezésben valamilyen szakhatóság is részt vett, 
    • vagy a hatóság kikötésekkel, külön feltételekkel adta csak meg az engedélyt
  • használatbavételi tudomásulvételi eljárás vonatkozik az építési engedély alapján készült épületekre, melyeknél nem kötelező a használatbavételi engedélyezés (ilyenkor nem adnak ki sem engedélyt, sem más okiratot, de a kérelmező kérheti, hogy a tudomásul vételt foglalják írásba)
  • használatbavételi hatósági bizonyítványt adnak ki az egyszerűsített bejelentés alapján épült vagy bővített lakóépületekre.

A különböző rendeletek részletesen szabályozzák a használatbavételi eljárások rendjét, de nem sokat árulnak el annak tartalmi követelményeiről. A jogszabályokból közvetlenül arra következtethetünk, hogy a használatbavétel csak akkor lehetséges, ha minden megvalósult, ami a kivitelei tervekben szerepel. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló 312/2012 kormányrendelet szerint például az engedély iránti kérelmet akkor nyújthatja be az építtető, amikor 

-az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált, 

– az építési munkaterület az építtető részére átadták és ezt az építési naplóban igazolták is.

Ugyanezt a feltételt fogalmazza meg az egyszerűsített bejelentésről szóló 155/2016-os kormányrendelet is. Eszerint az épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt a hatóság akkor állítja ki, amikor a fővállalkozó kivitelező az összesítő lapon tett nyilatkozatát követően az építési munkaterületet visszaadta az építtetőnek.

Bármilyen furcsa is, de a más területen túlzottan is részletes építési jogszabályok nem adnak arra vonatkozóan részletes útmutatót, hogy mikor kerülhet sor a használatbavételre. Az építési törvény szerint a használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy annak egy részét az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Az engedély megadását a hatóság feltételekhez is kötheti, azaz előfordulhat az is, hogy a használatbavételt csak bizonyos módosítások után engedélyezi.

A törvényszövegből kiindulva tehát két feltételt mindenképpen megfogalmazhatunk: a lakásnak

–       rendeltetésszerűen, azaz lakhatásra alkalmasan kell elkészülnie és

–       biztonságosnak kell lennie.

Az építmény akkor rendeltetésszerű, ha azt céljának megfelelően tudjuk használni. Az előírások alapján például egy lakásnak fűthetőnek kell lennie. Ha tehát a fűtési rendszer még nincs kialakítva, akkor nem valósul még meg a rendeltetésszerű használat. Hiába épül fel a lakás nyár közepén, a fűtési rendszer kialakítása nélkül nem lehet használatba venni, mert nem használható még rendeltetésszerűen.

A biztonság követelménye alatt arra kell törekedni, hogy a saját rendeltetéséhez képest az épület biztonságosan használható legyen. Nem okozhat sérülést, balesetet, áramütést a benne élőknek. Így például, ha elkészül ugyan egy emeletre vezető lépcső, de azon még nincs kész a korlát, akkor nem tekinthető biztonságosnak és így nem vehető használatba az épület. Régebben sok családi házon lehetett azt is látni, hogy elkészül az emeleti terasz vagy erkély, de annak korlátját csak évekkel később szereli fel a tulajdonos. Ez is akadálya a használatbavételnek, hiszen nem biztonságos az épület a korlát hiánya miatt. Ugyancsak nem biztonságos az épület, ha például hiányzik a világítás egy lépcsőnél, így előfordulhat megbotlás, mellélépés.

A használatbavétel engedélyezés és a tudomásulvétel során a hatóságnak mindezekről meg is kell győződnie. Megvizsgálják, hogy

–       az építési tevékenységet a terveknek és az engedélynek megfelelően végezték-e,

–       az épület rendeltetésének megfelelően készült-e el, megfelel-e a biztonságos használat követelményeinek,

–       elkészültek-e a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges járulékos építmények, például parkoló, hulladéktároló,

–       elbontották-e a felvonulási épületet, megtörtént-e a tereprendezés.

Egyszerűsített bejelentés alá tartozó építés esetén az építésfelügyeleti hatóság a rendelet szerint csak arról győződik meg, hogy a kivitelező az összesítő nyilatkozatot megtette-e és visszaadta-e a munkaterületet az építtetőnek. Elképzelhető, hogy mégis kimennek személyesen is ellenőrizni, de nem biztos, mivel nincs ilyen kötelezettségük. 

Ezzel együtt, ahogy írtuk, nincs központi előírás arra, hogy milyen készültségi szintre engedélyezhető a használatbavétel. A helyi hatóságokon múlik, hogy mit tekintenek elvárt állapotnak, mikor ítélik használatra alkalmasnak, késznek a kivitelezést.

Egy korábbi jogszabály kész listát állított fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szerkezetek készültsége szükséges a használatbavételhez. Ezt ma hatályos törvényben vagy rendeletben nem találjuk meg. Mindenesetre e szöveget idézik ma is mindenütt, ahol az elvárt készültségi szintről írnak. Ez a lista több önkormányzat hivatalos tájékoztatójában is szerepel, ahol valószínűleg a korábbi törvényszövegből emelték át a helyi szabályokba (pl. Albertirsa). E tájékoztató szerint a használatbavétel engedélyezésének a feltétele először is a fő épületszerkezetek 100 százalékos készültsége, továbbá a következő elvárások teljesítése:

–       a tervben meghatározott hőszigetelések beépítése,

–       nyílászáró szerkezetek szakszerű beépítése,

–       a homlokzati nyílászárók beüvegezése,

–       az épület elektromos hálózatának kiépítése és üzemképes állapotba helyezése,

–       vízvezeték-hálózat kiépítése (legalább egy vízvételi lehetőség és WC használhatóságának biztosítása),

–       szennyvíz elhelyezésének biztosítása az előírásoknak megfelelően (ahol van közcsatorna, ott kötelező a rákötés),

–       belső vakolatok felhordása és lemeszelése,

–       helyiségek aljzatbetonozásának az elkészítése,

–       az épület homlokzatára legalább alapvakolat felhordása,

–       lakás fűthetőségének biztosítása,

–       tervezett lépcsők beépítése, korláttal együtt,

–       padlástér szakszerű lezárása (tetőhéjazat, a deszkázások és bádogozások 100 %-os készültsége).

Az egyes önkormányzatoknál ezek az elvárások eltérhetnek, ennél több követelményt is állíthatnak a használatbavételhez. Mivel törvény vagy rendelet nem részletezi ezt a kérdést, ezért az önkormányzat akár a terveknek megfelelő, százszázalékos készültséget is megkövetelheti a dokumentum kiadásához. 

Nagy Csaba

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.