Közel nullás ház, levegős hőszivattyúval Minden esetben megvan a kötelező 25%-os megújulós arány?

2021-től minden háznak legalább negyedrészben megújuló energiát kell használnia. Ha levegő-vizes hőszivattyút tetetünk be, akkor „ki lesz pipálva” ez a 25%-os megújuló arány? Vagy lehet olyan eset, hogy hiába a drága ketyere, nem kap a ház használatbavételt további költséges beruházások nélkül? Mire figyeljünk a gépválasztásnál?

Mi az a levegős hőszivattyú? 

Levegő-vizes hőszivattyúval a ház fűtését úgy lehet biztosítani, akárcsak egy gázkazánnal. Kívülről annyi a különbség, hogy nem egy nagy „doboz” van, hanem kettő, egy kint, egy pedig bent, plusz még egy-két szerelvény. A hőszivattyú villanyt fogyaszt, mégis olcsóbb vele a fűtés, mint a gázzal. Hogy lehet ez?

Van az a vicc, mikor Arisztid gróf megkérdezi az inasát, hogy

– John, hány fok van odakint?

– 5 fok, uram.

– És idebent?

– 15 fok.

– Akkor engedje be azt az 5-öt is, ami kint van, mert fázom…

Ez viccben jól hangzik, de hogy lesz ebből valóság? Hőszivattyúval.

A hőszivattyú a fűtési energia nagy részét kintről veszi, gyakorlatilag a környezeti levegő hőenergiájából. Pont úgy működik, mint egy hűtőgép, csak fordított üzemben. A hűtőgépben „bent” van a hideg oldal, a hőszivattyúnál „kint”. Ahogy a hűtőgépnél, úgy a hőszivattyúnál sem a levegő hűtésére/fűtésére használjuk az áramot, hanem arra, hogy a gépben lévő kompresszort üzemeltessük. (Hogy hogyan működik egy levegős hőszivattyú, arról érdemes megnézni ezt a videót:  bit.ly/hőszivattyú). 

A trükk még annyi, hogy tud fordítva is működni: nyáron, amikor meleg van, akkor úgy működik, mint egy „klasszikus” hűtőgép. Ilyenkor az egész lakásban kellemes hűvös lesz – anélkül, hogy klímaberendezésekre lenne szükség. Természetesen használati melegvizet is elő tud állítani, csak ilyenkor nem a fűtésrendszernek, hanem a használati melegvíztartálynak adja át a meleget, amiből aztán zuhanyzunk, fürdünk. 

Hőszivattyú fajták
Két fő hőszivattyú fajta van: a levegős és a vizes. A levegős a külső levegőből vonja el a hőt, a vizes pedig a talajból.

Levegős hőszivattyú (más néven levegő-víz hőszivattyú): ez egy aránylag egyszerűbb gép. Jellemzően két nagy „doboz”, amiből az egyik kint van a ház falán, a másik pedig belül, a „kazánházban”. Nincsenek a talajban csövek. Használható használati melegvíz (pl. fürdővíz) előállításra, és fűtésrendszerre rákapcsolva fűtésre és hűtésre is. Előnye, hogy jóval olcsóbb, mint a „rendes” hőszivattyús rendszer, nem kell talajmunkát végezni, hátránya, hogy a COP-értéke jóval rosszabb (2,6 – 4). Magyarán több villamosenergiát fog felhasználni ugyanannyi hőenergia előállításához.

Vizes hőszivattyú (más néven föld-víz hőszivattyú): Ennek jóval drágább a telepítése a nagy földmunka miatt. Viszont van egy nagy előnye: mivel a talaj tárolja a Nap energiáját illetve a Föld hőjét, ezért két méter mélyen már jóval kisebb a hőingadozás. Hiába van a föld fölött mínusz 20 fok, ha a föld alatt télen jóval melegebb van. Ugyanígy nyáron: a levegő lehet 40 fokos, a föld hüvös lesz. Így a rendszer mindig aránylag jó hatásfokkal fog dolgozni. Tehát nagyjából állandó a COP-je, nem függ annyira a kinti hőmérséklettől, ráadásul „alapban” is jobb. (5 fölötti)

Fűtő-hűtő klímaberendezés: a klímák tulajdonképpen levegő-levegő hőszivattyúk. Csak annyiban más a működésük, mint egy levegő-vizes hőszivattyúnak, hogy nem vizet hűtenek vagy fűtenek, hanem a beltéri levegőt. Ezért aztán nem is lehet velük használati melegvizet melegíteni, csak a lakás levegőjét fűteni vagy hűteni.

Ebben a cikkben most csak a levegős hőszivattyúval foglalkozunk, mivel a vizes hőszivattyúnál szinte lehetetlen a 25%-os megújuló arány alá csúszni. A modern, jó hatásfokú klímaberendezésekkel sem foglalkozunk most. Ezekkel már valóban ki lehet fűteni egy-egy helyiséget, vagy ún. multisplit klíma esetén akár az egész lakást is, de ezekkel sokkal nehezebb elérni a 25%-os megújuló arányt, mint a levegő-vizes hőszivattyúval. 

Hőszivattyú kontra gázfűtés

Ugyanúgy inkább padlófűtés vagy egyéb felületfűtés javasolt hozzá, mint a modern kondenzációs kazánokhoz, mert a hőszivattyú is az alacsony fűtővizet kedveli. A rendszerben nagy különbség nincs: a padlófűtésnek édesmindegy, hogy gázkazán vagy hőszivattyú fűti-e a vizet, ami kering benne. A használati melegvizet is ugyanúgy előállítja, mint amazok. Viszont ez hűteni is tud – ráadásul sokkal komfortosabban, mint egy klímaberendezés, hiszen nem a hideg levegő jön ránk, hanem a fűtéscsövekben áramló hideg víz hűti az egész lakást. 

Lássuk, milyen előnyei vannak a gázfűtéshez képest!

• Nem kell bevezetni a gázt a telekre. Evvel elég sokat spórolunk. 

• Kedvezményes áramtarifa jár az üzemeltetéshez, mivel megújuló energiát is használunk. (Levegős hőszivattyúnál ez általában a H-tarifa.)

• Nem kell kémény, se semmiféle füstelvezetés. Ez sem lenne olcsó.

• Hűteni is lehet vele, ugyanolyan kényelmesen, mint fűteni.

• Olcsóbb az üzemeltetése, mind fűtésre, mind használati melegvíz előállításra.

• A mi szempontunkból az egyik legnagyobb előnyünk: az esetek többségében nem kell mellé más megújuló energiás rendszerről gondoskodnunk, mivel magában is „hozza” a 25%-ot. 

• Nem kötelező, de ha az áram ára növekedne, később egy napelemes rendszer telepítésével az egész áramszámlánkat lenullázhatjuk. A hőszivattyú áramot használ gáz helyett. Gázkazános fűtésnél viszont sosem lesz az egyenlegünk nulla, mindig fizetnünk kell a gázszolgáltatónak. Egy későbbi gázáremelésnél bizony jóval többet is fizethetünk majd, mint most.

Milyen hátránya van a gázfűtéshez képest?

• A hőszivattyú drágább, mint egy jó kondenzációs kazán. Kb. 850.000 Ft-tól kezdődik egy olyan, ami már ki tud fűteni egy jól hőszigetelt házat – de jellemzően ennél is drágábbak.

• A levegős hőszivattyúnak van egy kinti egysége is. Sajnos ez is plusz hibaforrás, ami elromolhat, ráadásul nem túl szép és nem is halk.

Mitől függ, hogy egy levegős hőszivattyú mennyire hatékony? 

A hőszivattyúknál a bűvös szám, amire figyelni kell, az ún. COP-érték. Ez azt mutatja meg, hogy egy egység villamos energia befektetésével hány egység hőenergiát sikerül előállítani. 

Tegyük fel, hogy 3,5-ös a hőszivattyúnk COP-je. Ebben az esetben egy kilowatt (kW) elektromos áram felhasználásával 3,5 kW hőt képes leadni.

Azaz: 1 kW jön a „konnektorból”, és elhasználjuk arra, hogy a kompresszor dolgozzon. A többi viszont a „levegőből” jön, ami ingyen van. Ez a kintről elvont hőmennyiség az, amit nyerünk, amit be tudunk számítani a 25% megújulós arányba. 

Az a jó, ha minél több a kintről elvont hő, és minél kevesebb a kompresszor által végzett munka. Ha kevés áram kell ahhoz, hogy a kompresszor éppen annyi munkával éppen annyira dolgozzon, amennyi hő szükséges, akkor lesz gazdaságos az üzemelés. 

A berendezések valódi, nem a gyártó által megadott COP-je természetesen változik: ha kint melegebb van, akkor sokkal könnyebb elvonni hőt a kinti levegőből, mint farkasordító hidegben. Emiatt van egy európai szabvány, hogy a gyártók ne trükközhessenek. Ez olyan, mint amit az autók fogyasztásánál is előírnak: ahogy az autók átlagfogyasztásánál számolnak városi, városon kívüli stb. fogyasztást, hőszivattyúknál is megadják, hogy a különböző körülmények között mennyit „eszik” a rendszer. Csakhogy a tényleges fogyasztás nem ez az átlagos, gyári adat lesz. Az energetikai számításban már az fog szerepelni, hogy az adott gép, az adott helyen, az adott fűtési rendszerrel mennyit fogyaszt. Lenti számításunknál ezt a „terepi” COP-t fogjuk megadni. Autós hasonlattal ez olyan, mintha kiszámolnánk, hogy mi 20%-ban városban, 70%-ban országúton, 10%-ban autópályán közlekedünk, dinamikus vezetés mellett, és a gyár erre megadná, hogy akkor a mi autónk a hivatalos 5,6 helyett valószínűleg 7,5-öt fog enni… 

Teljesíthető-e vele a 25 százalékos megújuló arány?

A hőszivattyú tehát két különböző forrásból szerzi az energiát:

– az egyik az az áram, amit a kompresszor elhasznál,

– a másik viszont a környezeti energia, ami ingyen van.

A 25% megújuló részarány számításához az épület összesített energetikai jellemzőjét kell alapul venni. Az épületgépészek és energetikai tanúsítók a 7/2006 tnm rendelet szerinti bonyolult számításokat használják a százalékok, kWh-ák és hasonlók kiszámítására. Az interneten viszont több ingyenes méretező programot is találunk. Ezekbe megadjuk, hogy milyen a szerkezet hőszigeteltségi foka, mekkora szobákat kell fűteni és hűteni, és mennyi lesz a család HMV-igénye, és okosan kiszámolják nekünk, hogy hány százaléka jön a fűtési energiának a „konnektorból”, és mennyi a „levegőből”. Ezek az adott környék konkrét klímaviszonyai alapján számolnak. Hiszen más a klíma Szegeden, mint a Mátrában. Ehhez pedig ajánlanak egy konkrét hőszivattyút, ami a program szerint ott, abban a házban, arra a feladatra a legjobb COP értéket fogja tudni. 

Kedvezményes tarifával biztosan jó lesz

Nézzünk egy példát, amit egy kb. 50 kWh/m2 fogyasztású házhoz számoltunk pár hónapja, ami kicsit nagyobb volt, mint 100 négyzetméter. Az épület fűtési hőigényét a betervezett  Panasonic 4,2 Kw teljesítményű levegő-víz hőszivattyú biztosítja. Az eredmények:

Éves COP: 3,33 (ez a program által az adott házhoz számított érték. Kicsit rosszabb, mint a gyári adat – de nagyon őszinte.)

FűtésHMVHűtés
teljes hőfogyasztás238428751043
ebből áramfogy.603932356
ebből hőkinyerés energiája17931980

Azaz: 6302 teljes hőigényből 1891 jön csak a „konnektorból”, a többi ingyen, a levegőből. (Ez egyébként a hőszivattyúkhoz használható kedvezményes Geo vagy H tarifával számolva összesen kb. évi 50.000 Ft-ot jelent. Ennyiből fűthetünk, hűthetünk és melegíthetjük a vizet fürdéshez, zuhanyzáshoz éves szinten – ami módfelett baráti ár.)

Na, megfelel így ez a 25% megújulós aránynak? Hiszen szebbet festeni is nehéz lenne… Nos, az esetek nagyon nagy részében, körülbelül 99 százalékban igen. Olyan nehezen elképzelhető, hogy levegős hőszivattyúval nem érjük el a 25%-os megújuló arányt, minthogy egy gördeszkázó kutya miatt kerüljünk közlekedési dugóba az M7-esen. Mégis elképzelhető olyan eset, hogy éppen nem. Hogyhogy? 

Miért felel meg az esetek többségében? A ház energiaigényének meghatározásakor a simán a „konnektorból” jövő áram szorzója 2,5 – ez pedig  alaposan megnövelné a ház számított energiaigényét. Azonban ha a hőszivattyúnk megfelelően hatékony, azaz a COP-je több, mint 3-as, akkor a hőszivattyúhoz igényelhetjük a kedvezményes H tarifát is. Ennek a szorzója már „csak” 1,8-as, mivel a hőszivattyú környezetileg jobb, mintha simán árammal fűtenénk. 

Ezért van az, hogy ugyanaz a ház, ugyanolyan hőszigetelésekkel jóval alacsonyabb összesített energiaigényű lesz, ha hatékony hőszivattyúval fűtünk, mintha simán elektromos árammal. Mivel az egész ház számított energiaigénye ilyen kellemesen alacsony a környezetbarát fűtés miatt, ezért jóval könnyebb a szükséges 25%-ot is teljesíteni. Ezt könnyű belátni: minél alacsonyabb az összes energiaigény, annál alacsonyabb a 25%-a is. Ha tehát a fűtést is és a melegvizet is megfelelően jó COP-jű hőszivattyúval állítjuk elő, akkor a megújuló arányt nagyon nagy eséllyel kipipáltuk. Sőt, az esetek többségében lazán túl is teljesítettük: akár 85%-95%-os arány is kijöhet. 

Mikor képzelhető el olyan eset, hogy hiába a drága ketyere, mégsem felel meg a ház?

Ahhoz, hogy ne érjük el a 25 százalékos megújuló arányt, több hibát is el kell követni. 

Az egyik feltétel, hogy a rendszer rosszul van méretezve, és az adott  hőszivattyú arra a házra nem éri el a 3-as COP értéket. Ilyenkor nem vagyunk jogosultak a kedvezményes tarifára. A hőszivattyúk COP-je nem egy állandó érték- ahogy írtuk is fent. Ha nem jól passzítjuk a hőszivattyút a házhoz, akkor ez az átlagérték rosszabb is lehet, mint amit a katalógusban megadnak. 

A másik tényező, hogy a hőszivattyúnak túl meleg vizet kell előállítania. Minél nagyobb a hőfokkülönbség a kinti levegő és a vízhőmérséklet között, annál többet kell dolgoznia a kompresszornak. Ha a fűtésrendszer radiátoros, és a radiárotok túl kicsik, akkor sok, túl meleg víz kell. A hőszivattyú inkább csak 35 fokig „szeret” vizet előállítani, a klasszikus 60 fokos fűtővíz neki kínzás. Ráadásul ott van a HMV előállításának igénye, ha ott is 60 fok a kívánság, nem lesz sokkal hatékonyabb a ketyerénk, mint egy klasszikus villanybojler… Ilyenkor persze a megújuló arány is gyorsan csökken, és 25% alá kerülhet. (Nem beszélve arról, hogy a beruházás megtérülése is a távoli jövőbe mutat…)

Megnéztünk pár számítást. Olyan házakét, amit mostanában terveztünk és a gépész rendszerleírásban szerepelt a megújuló arány is. Mindegyik megfelelően hőszigetelt ház, padlófűtéssel és levegős hőszivattyúval. Az összes esetben lazán „tudja” a hőszivattyús ház a 25%-os megújuló arányt, sőt, jellemzően inkább 60-85% jött ki. A számítás furcsaságai miatt akár 120-130%-os megújuló arány is kijöhet – még úgy is, ha nem rakunk napelemeket a háztetőre. Ezeket a számításokat mind olyan épületgépész tervezők készítették, akiknek energetikai tanúsító jogosultságuk is van, és mindannyian WinWatt programmal számoltak.  

Menjünk biztosra!

A levegős hőszivattyús fűtési rendszer egy remek megoldás. Nagyon nagy eséllyel ki is váltjuk vele a 25% megújuló arányt. Biztosat azonban csak a gépész tervező mondhat, aki  korrekt méretezést készít, és tanúsíthatja, hogy hány százaléknyi megújuló aránya lesz a háznak. 

Nem lehetne olcsóbban kijönni, ha a hőszivattyú forgalmazóját kérnénk meg, hogy ugyanmár, csináljon nekünk egy frankó számítást? Nem, sajnos nem. Ők remek ábrákat fognak tudni gyártani arról, hogy milyen sokat spórolunk, ha a gázfűtés helyett az ő cuccukat vesszük, de ez sajnos még nem mond semmit a 25%-ról… 

Sipos Anna

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.