Ingyen letölthető típustervek családi házakra

Néhány éven belül újra egymáshoz nagyon hasonló házak lephetik el a magyar településeket. Elindul a nemzeti minta­terv katalógus, ami ingyenesen kínál típusterveket családi házakra.

A magyar vidék képét a Kádár-kockának is csúfolt kétszobás, 100 négyzetméter körüli, sátortetős, nagyjából négyzet alapú, egymáshoz nagyon hasonló családi házak látványa jellemzi. Nincs olyan falu vagy város, ahol ne találnánk meg az egymáshoz nagyon hasonló házakból álló utcákat. Már a hatvanas években ilyenekkel váltották ki a felújítást igénylő régi parasztházakat, s a városokban is ezek a típusházak járultak hozzá a hirtelen lakosság-növekedéshez. Nagyjából 800 ezer ilyen családi ház épült az országban. Aki egyikben járt, a másikban sem téved el – a házak többsége típustervek alapján készült, egymáshoz nagyon hasonló megoldásokat alkalmazva.

A típustervek világát eleveníti fel most a kormány. A Kádár-kocka után jön az Orbán-kocka? Nem kizárt, hiszen a kormányzati szándék szerint 50 évre akarják meghatározni a magyar vidék képét az új típustervekkel. Létrejön a nemzeti minta­terv katalógus, melyből az építtetők ingyen juthatnak hozzá a típustervekhez. Terjedésük így garantált, hiszen az építtetők megtakaríthatják a tervezési díjak nagy részét. Lesznek persze egyedi igények, módosítások, de így is a becslések szerint 1-1,5 millió forint megtakarítást jelenthetnek az építkezőknek a letölthető típustervek. Valójában a pénzben mérhető megtakarítás a legtöbb felhasználónál ennél jóval kevesebb lesz. Egyrészt az átlagos tervezési árak ennél alacsonyabbak, másrészt tervező igénybevétele nélkül, pusztán mintatervvel nem lehet majd elindítani a beruházást. Még akkor is szükség lesz építészi közreműködésre, ha a mintater­vek elterjesztése annyira fontos kormányzati törekvés lesz, hogy használatuk esetén a végletekig egyszerűsítik a szabályokat. 

A nemzeti mintaterv katalógus ötlete évekkel ezelőtt felmerült, először egy 2015-ös kormányhatározatban lehetett olvasni róla. „A lakossági építkezések támogatása és az épített környezetünk minőségének növelése érdekében tájegységi karaktereket hordozó Nemzeti Mintaterv-katalógust kell kidolgozni, amely a műszaki dokumentációhoz kapcsolódóan tartalmazza a tételes anyag és munkaidő ráfordítás kimutatását” – olvashatjuk a 567/2015-ös kormányhatározatban az építésügy átalakítását célzó javaslatok között. A tervkatalógusnak az egyik célja az volt, hogy olcsó, tömegesen hozzáférhető tervekkel lássák el az építkezőket, a másik meg már akkor is az, hogy ezzel is segítsenek a vidék képének megváltoztatásában. A Kádár-kockák helyét vegyék át a népi hagyományokon alapuló házak. Egy 2015-ös interjúban így beszélt erről Füleky Zsolt, aki akkor a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságát irányította: „Tájegységi karakterekkel rendelkező, konkrét igényeknek megfelelő, konkrét tervezési programmal épült házakat gyűjtenénk össze. Pontos bekerülési költséget, energetikai, üzemeltetési adatokat is tartalmazó mintatervek lesznek, amiket füzetben, interneten közzéteszünk. Így az az építtető is, aki nem bízna meg építészt, legfeljebb kénytelen-kelletlen valaki nagyon olcsót, az akár neves építészek által tervezett házat építhetne” (forrás: tervlap.hu).

A 2016-ra tervezett munkát végül most sikerült befejezni. Lezajlott az első pályázat és megnyílt a Lechner Tudásközpont weboldalán maga a mintaterv katalógus is.

A katalógus létrehozása egy nagyobb program része. Ezt az elemet is beletették egy olyan projektbe, amelynek a célja az építési folyamatok egyszerűsítése és az elektronikus ügyintézés további szélesítése volt. Jussanak hozzá a tervezők gyorsabban és pontosabban az adatokhoz, egyszerűsödjön a közműegyeztetés, váljon átláthatóbbá a területi és települési tervezés – ezek a projekt hirdetett céljai. Ennek része a mintatervek létrehozása is.

A Lechner Tudásközpont előbb közbeszerzési eljárásban próbálta kiválasztani a típustervek készítőit. Ez a megoldás azonban nem jött be. Kevés volt rá a pénz is – 25-25 milliót fizettek volna a nyertes tervekért. Ezért nem egy tervet kellett volna letenni, hanem 40-et. Nyolc alaptípusra kellett volna 5-5 változatot készíteni, így jött volna ki a 40 hozzáférhető kész típusterv. Ennyi pénzért ekkora munkára nem volt jelentkezőjük.

A második körben már nem várták el a tervváltozatok készítését. Áprilisban hirdettek meg egy ötletpályázatot a típustervekre. A pályázat célja az volt, hogy az építők olyan választékhoz jussanak hozzá, melyből ízlésük, családi összetételük, napi elfoglaltságaik, a választott helyszín és a várható építési költségek függvényében választhatnak típusterveket. A letölthető terveknek meg kell majd felelniük az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó dokumentációk műszaki szintjének. Építésznek így is hozzá kell valamennyire nyúlnia, de csak annyira, amennyit a helyi körülményekhez igazítás szükségessé tesz. 

A teljesen nyitott pályázaton bárki indulhatott, még műkedvelők is, nem csak építészek. A nyertes pályaműveket – valójában nyers vázlatokat – megvásárolják és közbeszerzésen kiválasztott tervezők készítik belőle a kész terveket.

A munkákat három kategóriába sorolták:

– hagyományos kockaházak átalakítása,  

– kalákában megépíthető családi házak és

– okosotthonok.

A pályázatra végül 149 pályázó küldött be 273 pályaművet, ezek közül 93 tervet vásároltak meg. A tervezők 500-500 ezer forintot kaptak a rajzokért, így az egész pályázat díjazására körülbelül 46 millió forintot költöttek (miközben a pályázathoz kapcsolódó kommunikációs és PR feladatok ellátására 340 millió forint értékben szerződtek reklámügynökségekkel).

S hogy milyenek lesznek az új típusházak?

A tervezésre kiírt pályázatban igazán merész célokat tűztek ki. A mintatervek célja a kiírás szerint „nem csak az, hogy az épületekben leképezze a jelen kor technológiai és energetikai megoldásait – különösen a családi házakban -, hanem, hogy újabb 50 évre definiálja az ország és a települések arculatát”, méghozzá úgy, hogy biztosítsák a családok számára a megfelelő életteret és a „lehetőséget a magyar családok gyarapodásához”.

A nemzeti karakter a bírálati szempontok között is megjelenik, sőt, ez fontosabb volt, mint a technológiai és fenntarthatósági szempontok. Nem olyan nagy baj, hogy 50 évre újra elavult technológiájú házak lepjék el a falvakat, csak látszódjon rajtuk a nemzeti karakter? A tipikus nemzeti családi ház egyébként nyeregtetős, tornácos, 60-70 négyzetméteres épület lett. Lapostetős kivitelre csak néhány tervet kínálnak.

A tervekhez készített kereső meglepően újszerű megközelítést kínál. A beköltözők életmódja alapján választhatunk a mintaházak között. Hányan költöznek a házba, otthon dolgozik-e valaki vagy ingáznak, számítanak-e valamilyen bővítésre – ilyen kérdések alapján választhatunk. Bár mellette a négyzetméter, tájolás, tetőforma, telek lejtése alapján is szűrhetők a javaslatok. Érdekes, hogy például a szobák száma alapján sem keresni, sem szűrni nem tudunk.

Az online katalógusban egyelőre a látványterveket nézhetjük meg. Az ígéretek szerint januártól lehet majd letölteni és felhasználni a kész terveket. 

A tervek a nmtk.lechnerkozpont.hu címen érhetők el.

Nagy Csaba

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.