Töltött vagy nem töltött?

Egyre terjednek a hőszigetelő anyaggal töltött téglák. A töltött téglák térhódításával párhuzamosan pedig tovább terjedhet a csiszolt téglás falazási mód.

Bár itthon még újdonságnak számítanak a hőszigetelőanyaggal töltött a falazóelemek, a nagy téglagyártók arra számítanak, hogy nemsokára az eladásaik túlnyomó többségét a töltött téglák adják. Van is okuk ebben reménykedni: 2013-ban Németországban a Wienerberger által eladott külső falazatok fele már töltött tégla volt.

A Wienerberger okos téglája (Porotherm 44 Thermo Profi ) Forrás: Wienerberger

Grafitos polisztirollal és kőzetgyapottal töltött téglák a Leiertől  (LeierPLAN iSO+ és a LeierPLAN iSO) Forrás: Leier

Polisztirolgyöngyökkel töltött tégla (Heluz Family) Forrás: Heluz

Mi van a töltött téglában?

Találkozunk az okos tégla elnevezéssel is, de valójában inkább töltött tégláról van szó. Vagyis olyan tégláról, amelyben a légrések helyét hőszigeteléssel töltik ki. A hőszigetelés többféle lehet:

  • kőzetgyapot hőszigetelés (Pl. ilyen a Porotherm Thermo tégla, LeierPlan Iso, Unipor Coriso – itthon nem forgalmazzák)
  • polisztirol gyöngyök (Heluz Family 2in1)
  • grafitos polisztirol hőszigetelés (LeierPlan Iso+)
  • perlittel töltött (a perlit jó hőszigetelőképességgel rendelkező kőzet). Ilyen például a Wienerberger Poroton T9 téglája, ez itthon nem kapható)
  • de készítettek már aerogéllel töltött téglát is. Az aerogél egy habszerű anyag. Nevének dacára nem zselészerű, hanem szilárd. Az elnevezése onnan származik, hogy gélből készül. Az aerogélek rendkívül könnyűek, jó hőszigetelő képességűek, erősek, de még nagyon drágák. Így ez a téglatöltet egyelőre nem nagyon rúg még labdába a többi mellett.)

Ha töltött, akkor csiszolt

A töltött téglák mindegyike csiszolt. Ez azt jelenti, hogy a kiégetés után a téglák felületét lecsiszolják annak érdekében, hogy a téglák milliméterpontosan illeszkedjenek.

A csiszolt téglákhoz nem hagyományos habarcsot kell használni, hanem:

–          vékonyágyas falazóhabacsot (Ezt a hagyományos habarcs 0,5-1,5 cm-es vastagságával szemben csupán néhány mm vastagon kell használni. A vékonyhabarcsot hengerrel, vagy habarcsterítő kocsival kell felhordani a téglákra.)

–          vagy ragasztóhabot.

A csiszolt téglák egyik előnye, hogy mivel a téglák között nincs vastag habarcsréteg, nem alakulnak ki hőhidak a falon.

TéglákHővezetés* λ (W/mK)Hőátbocsátási tényező* U (W/m²K)
Wienerberger
44-es Kílma tégla (nem csiszolt)0,12 0,22
44-es Klíma tégla Profi (csiszolt)0,120,22
44-es Thermo Profi (csiszolt, töltött)0,090,14 (vakolt falra)
Leier
Leiertherm 45-ös (nem csiszolt)0,09220,21
LeierPlan 45-ös (csiszolt)0,09220,2
Leier Plan 44 Iso (csiszolt, kőzetgyapot töltés):0,0730,16
Leier Plan 44 Iso+ (csiszolt, grafitos töltés)0,070,15
Heluz
Heluz STI 440,1010,2
Heluz Family 44 csiszolt0,0870,17
Heluz Family 44 2 in 1 (csiszolt, töltött)0,0610,13

*: A lambdával jelölt hővezetési tényező azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan jut át a hő az anyagon. Minél kisebb egy anyag lambdája, annál lassabban jut át rajta a meleg, vagyis annál jobb hőszigetelő.

A hőátbocsátási tényező ezzel szemben nem az anyagon belüli hőátadást fejezi ki, hanem azt, hogy a szerkezet két oldalán lévő légréteg között hogyan adódik át a hő. Itt is a kevesebb több: vagyis minél kisebb az U-érték, annál jobban szigetel a szerkezet.

A legfőbb hátrányuk az áruk

A töltött téglák a legjobb hőszigetelő képességgel rendelkező téglák. (A hővezetési és hőátbocsátási értékeket a táblázatban foglaltuk össze.) Ugyanakkor a legdrágábbak is. A csiszolt téglák már eleve többe kerülnek a hagyományosnál, amiatt, hogy a gyártásuk körülményesebb, hiszen szükség van egy plusz munkafolyamatra is (a csiszolásra). A töltött téglák pedig nagyjából dupla annyiba kerülnek, mint töltetlen társaik.

A téglák ragasztásához szükséges vékonyhabarcsot vagy ragasztóhabot a gyártók adják a téglához, így azt már nem kell külön megvenni. Vagyis az árak összehasonlításakor azt is nézni kell, a hagyományos téglánál a téglák költségéhez még hozzájön a habarcs. A töltött téglák kiváltják  a külső hőszigetelést is, így megsprórolható  ennek az anyag- és munkadíja.

A hagyományos téglafalakra körülbelül 8 cm vastag szigetelést kell feltenni ahhoz, hogy elérjék a töltött téglák hőszigetelő képességét. Megtehetjük, hogy kiszámoljuk a négyzetméterárakat 

  • habarccsal, 
  • hőszigeteléssel és
  • és a hőszigetelés körülbelüli munkadíjával együtt.

 Ekkor az látszik, hogy töltött téglákból építkezni általában jóval drágább, mint hagyományos téglából, még a fal szigetelésével együtt is. Sőt a csiszolt tégla plusz külső hőszigetelés páros is kevesebbe kerül, mint a töltött téglás változat.  (A kivétel a polisztirollal töltött tégla. Ott kevesebből jön ki a töltött tégla, mint a sima tégla a külső szigeteléssel.) Az újdonságot tehát egyelőre még meg kell fizetni.

No de a töltött tégláknak azért vannak elvitathatatlan előnyeik.

Például, hogy

  • a szigetelőanyag védve van a tégla belsejében,
  • a fal nem sérül olyan könnyen, mint a csak glettanyaggal és vékonyvakolattal védett külső hőszigetelés,
  • gyorsabb a kivitelezés:
    • maga a falazás is gyorsabb, kevesebb száradási időre van szükség,
    • egy munkarész, a külső szigetelés felrakása kiesik.
  • pontosabb kivitelezést tesz lehetővé, ezáltal nagyobb eséllyel érhető el a papírforma szerinti hőszigetelő képesség,
  • a vastag, 50 cm-es téglák külső szigetelés nélkül is alkalmasak passzívházak falazatának.

Néhány tipp a kivitelezéshez

A csiszolt téglák a falazási munkát is átalakítják. Az első téglasor lerakásakor milliméterpontos munkára van szükség. Ez a legidőigényesebb művelet. Ha az első sorba hiba csúszik, azt nem lehet később javítani, nem lehet a hibát habarccsal elfedni, vissza kell bontani a falat.

A betonra kerülő vízszigetelést a sarkoknál át kell lapolni, így ott vastagabb lesz. Ezt a szintkülönbséget az ágyazóhabarcsréteggel ki kell egyenlíteni. A habarcsrétegnek tökéletesen vízszintesnek kell lennie, ezt folyamatosan ellenőrizni kell. Az első sor lerakása többnyire egy napot is igénybe vesz. Cserébe ezután már gyorsan halad a munka, szépen rakhatók a téglák egymás után. Nem kell a magasságot korrigálni, nem kell a tégla oldalát habarccsal bekenni, hiszen a téglák egymásba kapaszkodnak. Így akár már a második napon el is készülhetnek a falak.

A belső falakat is másképp kell csatlakoztatni. A külső falak rakásakor a válaszfalak csatlakozásánál kétsoronként kis fémhuzalokat kell beépíteni a falba, ezek kötik össze a külső falat a válaszfallal. Amennyiben nem vékonyágyas habarcsot, hanem ragasztót használunk, ezek behelyezése előtt egy picit le kell csiszolni a téglát, hogy a fémpánt ne emelje meg a téglát.

A csiszolt tégláknak tökéletes egyformának kell lenniük. Sajnos a kivitelezők tapasztalata az, hogy még az azonos márkájú, de különböző téglagyárakban készült téglák között is elég jelentős különbségek lehetnek. Ezért fontos, hogy ugyanabból a gyárból kerüljenek az építkezésre a téglák

Figyelni kell arra, hogy ne maradjon por, vagy tégla törmelék a tégla tetején, mert ezek a pár milliméteres darabkák is képesek tönkretenni a vízszintet. Érdemes a téglákat úgy rakni, hogy előtte lefordítjuk őket, hogy a tetejükön lévő por lehulljon. Ha ez nem történik meg, akkor minden sort le kell söpörni a következő rakása előtt. A ragasztóhabot 5-5 cm-re a tégla szélétől kell kenni. Ha bárhol túlfolyik, kilóg a ragasztó, akkor megemelheti a sarkokat, s ez már problémát okozhat a következő soroknál. A túlfolyt ragasztót töröljük le!

Ezt módszert is meg kell tanulni, de a kivitelezők általában szeretik, hiszen gyors és pontos munkát tesz lehetővé. Igény esetén a téglagyártók, forgalmazók szakembert is küldenek a helyszínre, aki megmutatja, hogyan kell dolgozni ezekkel az építőanyagokkal. Ha először van dolgunk ilyen építőanyaggal, akkor feltétlenül hívjuk ki a szakembert!

Romvári Orsolya

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.